Köves történet, avagy a fába vágott fejsze.

Úgy alakult az élet, hogy nem nagyon sikerült elegendő energiát fektetnem a blogolásba. Ennek fő oka az, hogy blokkos gyerekként, elkezdtem falura vágyni. Az ember gyereke, pedig engedjen a vágyainak. Hát mentem és megmozgattam sok követ, igazán nagy kataszterit, nagyobbacska jogit, még nagyobb, hosszúkás forma, piszkos bankit, vagy egészen pici és gömbölyded villanyosat, vagy lapos mozdithatatlan gázosat, áttetsző ablakosat, és még rengeteg másikat, mindenféle alakút és méretűt és súlyút.
Még mindig mozgatom ezeket a köveket. Ha már elég sok ilyen követ megmozgattam, akkor ház lesz belőle falun...

 Időközben lett egy Hannibál nevű kövem is, ami minden egyes nagy kő lavinát zúdít a nyakamba, de a házhoz macska is kell, mert az egér is kő.