aszta. irgalmatlanul régen posztoltam magamhoz. valahogy nem volt kedvem se blogolni se fotózni, valahogy nem volt ihlet... vagy kedvem, vagy miaszösz. időközben megjártuk a balaton soundot. mindent összevetve rossz nem volt. viszont részemről minden szempontból alulmúlta önmagát, a tavalyi viszonyokhoz képest. szóval tavaly lényegesen jobban éreztem magam... közben persze fotóztam is, mert szeretek. Pacitól kaptam kölcsön egy tekercs film erejéig az OLYMPUS is-100-as masináját. a képeken látható gusztusos "vignetta" pedig egy converternek köszönhető. a "vignettázás" közepében pedig Goldy polgári nevén Aranka, akit szemmel nézésen kapta, és édes testvére Attila, kinek arcára a mindent elsöprő vihartól való félelem ült ki.
persze a YASHICA-t sem mellőztem, a képek pedig hamarosan láthatók lesznek a galériában.
persze a YASHICA-t sem mellőztem, a képek pedig hamarosan láthatók lesznek a galériában.
6 megjegyzés:
az öcsike arca kéne goldiera, le az a fekete waczak, es onnantol suicide girls istenkiralysag. viszont igy is baba. meg, meg!
Már akartam is mondani, hogy: Nemtörténiksemmiablogodon:):):)
Tenyleg. Aztan megis neha tortenik valami:)
Ugyis csak a tobbi hulye blogger mer kommentelni... ^^^^^^^^^^^^^^^^^
ja, bélu!
ne is haragudj, de hogy várathattál eddig??:D
a válasz a kérdésedre, benne van a posztban.
a folytatás nem várat magára sokáig, van agyag csak és csak idő kell hozzá.
majd kevesebbet fogok inni és akkor lesz rá időm.
Megjegyzés küldése