pusziKán

hó.

Sok hó nem volt. :)

Boldog ÚJ évet mindenkinek! 

 Amit nekem sikerült egy ordíttozós derokfájjással elkezdeni, de már jobban leszek. :)

Holnap

Fehérbor - léggyel - Macinál - Kánott.

sárbanö

Macibátyánk születésnapját ünnepeltük még tavaly szeptemberben, Kánott.
Esett kicsit. Sár volt, alapos.

hideg fehér

Bubi-Baba

tömegközlekedtemben

káni procesz

Olybá tűnik, már majdnem sikerült tradicióvá érlelnünk az évente egyszeri Káni kirándulást, egyre többek nagy örömére. Idén lényegesen produktivabb voltam magamhoz és a tavalyi eredményemhez képest is. Nap mint nap 8 tájt már ébren, negyed 9kor már a kocsmában(kávé/sör/stampi:) és sikerült egy túrát is beiktatni, bő 4 óra gyaloglás a dimbek-dombok/fák-bokrok közt, a középső napon...
Úgyhogy van siker és már a delirium is elmúlt... :)

répázás

flúg ...

kátyuk

káni filmfesztivál

Kánott ugyan sok mozgás nincs. A lakosok száma is csak mindössze hat. Ugyanakkor egy pillanatig sincs senkinek hiányérzete emiatt. Az emberek és a nyüzsgés helyett viszont van béke és nyugalom. Megáll az idő a vérnyomás süllyed, és az odalátogató bizony akarva akaratlanul is felveszi a hely tempóját. Lelassul...
Elgondolkodtam többször is, 4 napos ottlétem alatt, hogy vajon a világ végén, vagy a világ közepén vagyok e? De azt hiszem, hogy Kán a mi kicsi világunk közepe.

Hupsz... a fesztivál :)
Feltűnik az embernek a nevek egybecsengése, és ezt a helyiek ki is használják, már 11. éve. Ilyenkor a falu lakossága meg 50szereződik :) és jön a nép szerte az országból. Zzúzz a gitár, zakatol a valódi analóg filmvetítő, ömlik az olcsó lengyel sör és a finom házi körtepálinka. Agyaltunk is a dolgon, hogy jövőre bizony megpróbáljuk eltalálni a fesztivál időpontját, de neeeeem. Kánba az ember a béke és a nyugalom miatt megy...

trapasz...

Ágnes

piros és zöld